Első rész : A gazdasági társaságok közös szabályai

Második rész: Az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

Harmadik rész: Kapcsolódó vállalkozások

Negyedik rész: Záró rendelkezések

A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb tudnivaló a törvényről:

A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek biztosításával segítse elő a piacgazdaság Magyarországon való megszilárdulását, a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képességének emelkedését, a vállalkozások megerősödését, valamint az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel való jogharmonizáció megteremtését. A gazdasági társaságok működése ne korlátozza a versenyt, ne teremtsen monopóliumokat, ne sértse a hitelezők méltányos érdekeit, és összhangban álljon a közérdekkel.

Ez a törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak / jogait, kötelezettségeit továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok átalakulását, egyesülését, szétválását / a továbbiakban együtt: átalakulás/ és jogutód nélküli megszűnését.

A törvény hatálya kiterjed a jogi személyiséggel rendelkező egyesülésekre /XIII. fejezet/ továbbá a törvény megállapítja a gazdasági társaságban történő befolyásoló részesedésszerzés szabályait. /XIV. fejezet/

A magyar társasági törvény nem tartalmaz külön - eltérő - anyagi jogi szabályokat a külföldikre.

„Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést /részvényt/ szerezhetnek.”